Kulináris élmény lélegzetelállító természeti környezetben az örmény Yeranos hegyen!

A 2492 egy különleges élményeket kínáló utazási iroda Örményországban. Olyan tartalmas programokat hoz létre, amelyek összekapcsolják az utazókat az ország nyüzsgő embereivel, gazdag kultúrájával és vad tájaival.  A ONEArmenia nonprofit szervezet által alapított 2492 egyik meghatározó terméke a Wild Food Adventures túra, amely interaktív kulináris élményeket kínál lélegzetelállító természeti környezetben.  Minden ételt a közeli közösségekből származó szezonális alapanyagokból készítenek. Ezek a túrák során támogatják a helyi gazdaságokat, és  szinte már elfeledett recepteket mutatnak be higiénikus környezetben, amelyeket egy örmény élelmiszertörténész segítségével fejlesztettek ki.  

A 2492 jereváni székhelyű iroda szervezésében 2025. május végén vettem részt a feleségemmel a Yeranos hegyen szervezett gasztro túrán. Tudtuk, hogy sok izgalom és meglepetés vár ránk, de mindent felülírt a valóság. A várakozásunkat messze felülmúlta pozitív értelemben az élmény, amit ezen a VIP-túrán kaptunk. 

Jorge, a fiatal utazási blogger és hegymászó guide vett fel minket Jerevan belvárosában a Grand Hotel előtt, s egyórás vezetés után értük el az „alaptábort”, vagyis a Dvin nevű falut, ahol Dávid várt minket egy ütött-kopott orosz dzsippel. Kedvesen üdvözölt, majd elmondta, hogy közel 1800 méter magasra visz fel minket, ahol piknik ebéd vár majd ránk. Akkor még nem sejtettük, hogy milyen utakon haladunk majd felfelé, ha előre tudtuk volna a körülményeket, nem biztos, hogy vállalkoztunk volna erre a kirándulásra… 

Nem tagadom, sokszor halálfélelmünk volt, olyan meredeken, csúszos, sziklás szakaszokon haladtunk, alattunk hatalmas szakadékok tátongtak. Jorg folyamatosan nyugtatott minket, hogy David ismeri a terepet, hetente 3-4 alkalommal is felmegy a hegytetőre, de mi azért aggódtunk, mert sokszor a bivaly erős dzsip is nehézségekkel küzdött.

„Mi a csudát keres David hetente többször a csúcson?” – kérdeztük, mire jött a meglepő válasz: „Ott van telke.”  Kiderült nagyon olcsón jutott hozzá a birtokhoz, csak 5 eurónak megfelelő volt egy négyzetméternyi terület, s azt tervezte David, hogy emberi fogyasztásra alkalmas vadvirágokat gyűjt majd a mezőn eladásra. Idővel azonban minden megváltozott, mert egyszer egy aranypénzt talált a földjén, amit bevizsgáltatott a jereváni történelmi múzeum szakembereivel, s kiderült, hogy az egykori selyemút egyik szakasza a telkén vezetett keresztül, s feltételezni lehetett, hogy más arany kincsek is lehetnek a térségben.  Igy aztán ásatások kezdődtek David birtokán, s heti több alkalommal David hordja fel a tudósokat a csúcsra, akik a feltárásokat végzik.

Az ötlet, hogy extrém piknik túrákat is lehetne a Yeranos csúcsán szervezni Jorgtól származott, aki meg is egyezett Daviddal, valamint a 2492 utazási irodával, s a semmi közepén való gasztro kaland megszervezése ezzel el is kezdődött. David kis kunyhót épített fából, BBQ helyet alakított ki, hintaágyat csinált, pihenő padot eszkábált. Édesapját és leánytestvérét felkérte, hogy legyenek a segítségére, süssenek-főzzenek a hegytetőn, s fogadják a vendégeket, ha van jelentkező.

Az extrém körülmények extrém árat igényeltek, 600 amerikai dollárért hirdették meg a gasztró kalandot a vadonban 2 főre, s – akár hihető, akár nem – mivel különlegességekre vágynak a turisták, rögtön elkezdődtek a jelentkezések a világ minden tájáról.  

Utunk során felfelé haladva a dzsippel csodás panorámában lehetett részünk. Nemcsak gyönyörű hegyormokat, s kanyonokat láttunk, hanem egy víztározót is. Színes hegyi vadvirágok kápráztattak el minket, s a legjobb hír, hogy az igencsak viszontagságos utat hányás nélkül kibírtuk, pedig szétrázott minket az út, ha egyáltalán lehet útnak nevezni, amin  mentünk, s az orosz terepjáró is megviselt.  

Fent a tetőn aztán belecsöppentünk a kánaánba. Hinni sem akartuk, de terített asztalokkal vártak, a papa és David testvére már reggel felment a hegyre, hogy előkészítse a fogadásunkat.  Házi vadmandula pálinkával megbolondított piros bogyós gyümölcsökkel felturbózott koktéllal kedveskedtek, s egy csodás sajt tállal, valamint friss helyi zöldségekkel előételként. Lavash kenyérbe kellett tekerni ezeket a hozzávalókat, s így készült el az örmény szendvicsünk.

A Lavash  egy kovásztalan kenyér, amely a tradicionális örmény konyha részét képezi. Családi recept alapján, kézzel készült, amelynek ínycsiklandozó illata, puhasága és finom íze teljesen elvarázsolt minket. Nem tartalmaz hozzáadott cukrot és sokáig megőrzi frissességét, ha megfelelően tárolják.

A koktél olyan finom volt, hogy repetáztunk, kiültünk a hegy szélére a hintára, s iszogatás közben csodáltuk a panorámát.

Közben készült a BBQ. Csirke és disznóhúsból összeállított nyársakat lógattak bele a terméskővel kirakott földalatti kemencébe, amelynek alján száraz faágakból nyert parázs izzott.

Fél órán belül már tálalták is az ebédet, amit majdnem elrontott egy hirtelen feltámadt szélvihar, de szerencsére 15 perc után megnyugodott a természet, elvonultak a sötét felhők, újra kisütött a nap, s nyugodtan falatozhattunk.

Köretnek grillezett burgonya, s zöldségek érkeztek, s természetesen sokféle saláta, olyan terülj asztalkámat varázsoltak elénk, amire aligha lehet számítani egy hegytetőn.

S ezzel még nem volt vége. A főétel után gyümölcstálak érkeztek, friss cseresznye, faeper, sárgabarack, s a egy hatalmas túrós pite desszertként, amit szintén a parázson sütöttek.

A vendéglátóinktól szinte nem tudtunk olyat kérni, ami ne lett volna nekik fent a hegyen, egy hatalmas dzsippel a teljes konyhát felhozták nekünk a csúcsra, még arra is gondoltak, hogy minden asztalon legyen díszítésként váza friss rózsákkal.

Hasonló élményünk egyszer Afrikában volt, amikor a szavanna közepén egy kinyitható tábori asztalon megterítettek nekünk, s a francia pezsgőtől kezdve a friss gurulós málnáig mindenféle földi jóval kínáltak, miközben fegyveres vadőrök vigyáztak ránk, hogy ne érjen minket oroszlántámadás.

Itt, a Yeranos hegyen nem kellett tartani vadállatoktól, nyugodtan és boldogan tölthettünk el 2-3 órát, s amikor letelt az időnk, alig akartunk hazaindulni, Nem tudtunk betelni a látvánnyal, s a sok finomsággal, amit elénk tettek.

Erre az örmény túrára a világhíres amerikai Forbes magazin újságírói is bejelentkeztek nemrégiben, s riportban számoltak be róla, természetesen szuperlatívuszokat használva.

Mi is csak felsőfokon tudunk beszélni az élményről, annál is inkább, mert lefelé is élve megúsztuk a dzsipes kalandot. David az út végén elmondta, hogy felfelé kevésbé veszélyes az út, mint lefelé.

Ez az a túra, ami minden pénzt megér. Visszaérve a szállodába este annyira fáradtak voltunk, hogy beestünk az ágyba. A sok zötykölődés, az adrenalin, a jó levegő, s a hihetetlen mennyiségű étel kivett belőlünk minden erőt.

Soha nem fogjuk feledni.

https://2492.travel