A Bor Hírlap 2025. évi tavaszi száma a kitűnő magyar borokról ír!

Megjelent a negyedéves Bort Hírlap bor és gasztro magazin 2025. évi tavaszi száma, a teljes magazin fotókkal betördelt PDF változatát ezen a linken tudod elolvasni. Kattints rá: https://borhirlap.hu/borhirlap-2025-tavasz/

A hazai borászok legrangosabb elismerését, az Év Bortermelője kitüntető címet 2024-ben a gyöngyösi és a gödöllői campus egykori hallgatója, Liptai Zsolt, a Pannonhalmi Főapátság pincészetének főborásza vehette át. A díj a kiírók szerint nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a bortermelő több éven át tartó kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó kiváló minőségéért jár.

„1993-1996 között végeztem a GATE gyöngyösi főiskolai karán, kertészeti szakirányos agrármérnökként. 1996-1997 között ugyanitt szőlész-borász szakmérnöki képesítést szereztem, ezt követően 1997-2001 között Gödöllőn végeztem gazdasági agrármérnöki szakon. Gyöngyösön nagyon családias volt a hangulat, ami egyszerre adott lehetőséget egy nagyon jó színvonalú szakmai képzésnek és szélesebb szemléletű általános képzésnek. Ez a szakmai gyakorlati oldalról közelítő saját oktatógárdának, valamint a vendégoktatók magas számának egyaránt köszönhető volt. A párhuzamos gazdasági képzés kapcsán mindig jelen volt a gazdálkodási szemlélet is. Nagyon jó közösségek kovácsolódtak a hallgatókból, sok szép emléket őrzök és máig tartó szakmai és egyéni barátságok maradtak fenn”-mondta Liptay Zsolt. (További részletekért kattints ide: https://borhirlap.hu/borhirlap-2025-tavasz/

A borturizmus egyre nagyobb teret hódít hazánkban. Ennek jó példája, hogy a borkóstolók népszerűsége is nő. Koch Csaba, a Magyar Borakadémia elnöke vallja: a közönség egyre jobban igényli a színvonalas gasztronómiai programokat.

Koch Csaba az elnöki posztja mellett neves borász. Korábban elnyerte az Év borásza címet is. A Koch Borászatnak Borotán és Villányban is működik saját pincészete, mindkét helyen népszerű a borturizmus. Mint a Borakadémia elnöke röviden összefoglalta a hazai borturizmus szerepét. 

„A borturizmusra régóta megvan az igény a fogyasztók körében. Borkultúra és a borászatok csak együtt tudnak fejlődni. A lehető legjobb dolog az, ha a fogyasztó el tud menni az adott borászathoz, mert ott közvetlen élményt szerezhet. Megbizonyosodhat a hely tradicionális jellegéről, arról hogy ténylegesen hogyan készül az általa is kedvelt bor. Nem utolsó sorban mindez egy személyes kötődéshez is vezethet a későbbiekben, mely szintén nagyon fontos.”-magyarázta Koch Csaba. (További részletekért kattints ide: https://borhirlap.hu/borhirlap-2025-tavasz/

Frittman János a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke arról nyilatkozott, hogy a Frittmann márka mikor és mivel robbant be?

„Minket a rozé hozott fel a kétezres évek elején. Gyakorlatilag mindenkit megdöbbentett, hogy rozéra szüreteltünk, mert akkor még mindenki a túlélt szőlők szín levéből készítette a rozét. Mi viszont azzal, hogy kifejezetten erre mentünk rá, sokkal gyümölcsösebb bort tudtunk előállítani. Rengeteg versenyt nyertünk akkor. Önző borász vagyok, azt a bort készítem, amit szeretek. Aztán az vagy megtalálja a fogyasztóval az összhangot, vagy nem. Én a gyümölcsös borokat szeretem. A kétezres évek elején a gyümölcsösség a bor tekintetében szitokszónak számított, ma ez már egyáltalán nincs így.”- mondta a borász. (További részletekért kattints ide: https://borhirlap.hu/borhirlap-2025-tavasz/

Mi az oka annak, hogy a kitűnő magyar borok csak nálunk világhírűek? Hogyan hódíthatnák meg mégis a külpiacot? Kovács Nimród borosgazda erről nyilatkozott.

„Nem szabadna olcsó magyar bort a piacra vinnünk, mert ott úgysem tudunk versenyezni a több tízezer hektáron szőlőt termelő chilei vagy új-zélandi pincészetek verhetetlen áru termékeivel. Inkább a svájci vagy az osztrák példát kellene követnünk, ahol kisebb területen, limitált mennyiségű bort készítenek. Erre nálunk is van lehetőség, hiszen olyan egyedi szőlőfajtákkal rendelkezünk, mint a furmint vagy a kékfrankos, de kitűnő termőterületeink és kiváló borászaink is vannak.”-mondta Kovács Nimród. (További részletekért kattints ide: https://borhirlap.hu/borhirlap-2025-tavasz/

S akkor most ejtsünk szót a francia vörösborokról. A változó ízlések, a klímaváltozás és a kínai piac több fronton támadja a francia borászokat. A termelők attól tartanak, hogy megfelelő támogatás és innováció nélkül a hazai vörösbor nem fogja túlélni a következő néhány évet.

A francia vörösbor „egzisztenciális” hanyatlásnak néz elébe, ha nem alkalmazkodik, mivel a fiatalabb generációk egyre inkább más italokat választanak, vagy teljesen elzárkóznak az alkoholtól, miközben a klímaváltozás is megtizedeli a termést.

A franciaországi vörösbor-fogyasztás az 1970-es évek óta mintegy 90 százalékkal csökkent. A

A Z-generáció sokkal kevesbbet vásárol, mint az idősebbek. A fiatalok általánosságban nem szeretik a vörösbort, zsugorodik a piac és a termés sem a régi. A rozé, a sör, s az ízesített szeszes italok, valamint az alkoholmentes lehetőségek divatját éljük. Ha a nagyapa 300 liter vörösbort ivott évente, az apa 180 litert, a fiú pedig már csak 30 litert fogyaszt.

A változó ízlések mellett azonban a szektornak súlyos környezeti és gazdasági problémákkal is meg kellene küzdnie. Az egyik fő exportpiacon, Kínában meredeken zuhan a kereslet, az éghajlatváltozás pedig minden évben egyre nagyobb károkat okoz a francia termésben. (További részletekért kattints ide: https://borhirlap.hu/borhirlap-2025-tavasz/