Jvari-kolostora – egy ősi szent hely Georgiában. Ide is eljutottam!

A Jvari-kolostor Mtskheta városa mellett található Kelet-Georgiában, a fővárostól, Tbiliszitől fél órányi autóútra. Eredetét a 6. századra datálják. Nevének jelentése: a kereszt kolostora. Ugyanilyen névvel Jeruzsálemben is van egy kolostor, azt is grúzok építették. A kolostor egy kopár hegycsúcson áll a Mtkvari és az Aragvi folyók összefolyásánál – Mtskheta városa fölött. Ez a város a Kaukázusi Ibéria nevű 4-5. században létezett államalakulat székhelye volt egykoron, így az ország egyik legősibb településének számít.

Megmondom őszintén, elég sokat tekeregtem a bérelt kocsimmal, amíg sikerült feljutni a hegy tetejére a kolostorhoz. Mert nincsenek igazán jó útjelzések, a navigációm pedig a Jvari nevet nem igazán ismerte, csak a kilátó szóra reagált. Végül csak sikerült elérni a célpontot, ahonnan pazar panoráma tárult elém, s a feleségem elé. Különösen szép a két folyó találkozása, főképp akkor, amikor a fényviszonyok alapján jól látható, hogy más a színük a folyóknak, amelyek aztán eggyé mosódnak.

A hagyományok szerint Szent Nino itt térítette át kr. után 327 körül III. Mirian királyt, a Kaukázusi Ibéria akkori uralkodóját a keresztény hitre. A helyen fakeresztet állítottak. A kereszt a korabeli jelentések szerint csodákat tett és hamar a zarándokok kedvelt helyévé vált a környék. Az első templomot 545 körül emelték, majd 590 és 610 között épült meg a mai épület.

Jvari fontos zarándokhellyé vált és a középkorban falakkal is megerősítették. A szovjet korban nemzeti műemlék volt, azonban a közeli katonai támaszpont miatt nem lehetett látogatni. Georgia függetlensége után újra az egyház kezébe került és a mai napig használják vallási célokra. 1994-ben az Unesco világörökség részévé választották több mtskhetai épülettel együtt. 

Természetesen bementünk Mtskhetába is, amely  Georgia egyik legrégibb városa. Ha már fentről megcsodáltuk, ahogy nézzük meg belülről is. Az i. e. 3. század és az i. sz. 5. század között az Ibéria Királyság fővárosa volt. 317-ben a grúzok itt vették fel a kereszténységet, és a város ma is Grúzia egyik fő egyházi központja, koronázó és temetkező városa.

A város híres műemlékét, a Szvetichoveli-székesegyházat is a világörökség részévé nyilvánították 1994-ben, majd 2009-ben felkerült a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.

A székesegyház parkjában sétálva több apácát is láttunk, amint imádkoznak. Ezek már modern apácák voltak, mert akadt olyan is közülük, akinek a fülén mobiltelefon lógott ima közben. lehet, hogy direkt vonala volt az Istenhez?