Megjelent a unIQue magazin nyári száma különleges szlovén és georgiai utazási ajánlatokkal
augusztus 1, 2021
Gudauri a siklóernyősök és a síelők paradicsoma a Kaukázusban
augusztus 7, 2021

A Sztálin múzeumban jártam a georgiai Goriban

Ha Georgiában jársz, s a fővárosból, Tbilisziből a második legnagyobb városba, Kutaiszibe  tartasz autóval, ahonnan a budapesti direkt repülőjárat is indul, akkor út közben érdemes megállni másfél-két órára Goriban. Lepukkant, szegény, jelentéktelen hely ez, s hogy mégis sokan felkeresik, annak egy oka van. Sztálin.

 

 

A történelem talán legkegyetlenebb, legnegatívabb megítélésű diktátora ugyanis itt született 1878-ban, s itt nyitottak emlékére egy hatalmas múzeumot, óriási Sztálin szobrokkal. Sztálin a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934) majd titkára (1934–1953) volt. 1941-től előbb a Népbiztosok Tanácsa, majd a Minisztertanács elnökeként miniszterelnök, 1943-tól a Szovjetunió marsallja, 1945-től generalisszimusz.

 

 

Sztálin a Vlagyimir Iljics Lenin által létrehozott proletárdiktatúra Lenin halála utáni kollektív vezetőségének egyik meghatározó tagja, majd a diktatúra egyszemélyi vezetője lett. Uralma alatt folytatódott valamennyi ellenzéki mozgalom működésének tiltása, tagjaik üldözése, sokak kivégzése, a Szovjetunióban és a második világháborúban általuk elfoglalt országokban. Nevéhez fűződik a világ legnagyobb kényszermunkatábor-rendszerének, a Lenin által létrehozott Gulag kiterjesztése. Erőteljes személyi kultuszt alakított ki: arcképét minden középületben elhelyezték, városokat neveztek el róla, szobrokat állítottak neki; rendszerint felállva kellett tapsolni, amikor kimondták a nevét a különféle rendezvényeken.

 

 

Kísérlete a bolsevista szovjet rendszer egész világra való kiterjesztésére Magyarország és a második világháború után a „béketáborhoz” tartozó, erőszakkal és csalással csatlósává tett országok számára tragikus következményekkel, megszállással (amihez a nyugati hatalmaknak beleegyezésüket adták, cserébe a Szovjetunió segítségéért a Harmadik Birodalom ellen) és az 1956-os forradalomba torkolló diktatúrával járt együtt.

A Sztálin múzeum Gori közepén egy hatalmas parkban található. El sem lehet téveszteni a hatalmas, szépen karban tartott épületet. Mielőtt jegyet vettem volna a múzeumba, elgondolkoztam egy kicsit, vajon mi lehet az oka, hogy emléket állítottak Sztálinnak? Okulásként, hogy még egyszer ne történhessen meg hasonló, mint amit ő tett? Merem remélni, hogy igen, ez volt a motiváció. Hiszen a történelem eseményeit nem lehet kitörölni…

Sikerült egy angol nyelvű idegenvezetővel induló csoporthoz csatlakoznom a múzeumban, így sok mindent megtudtam Sztálin gyerekkoráról, a családjáról, az anyjáról, apjáról, az iskolai bizonyítványairól. Eredetileg teológiai tanulmányokat végzett, ami engem megdöbbentett, nem illik a képbe.

 

 

Fiatal korában a kommunista mozgalomban tevékenykedett, majd a forradalmi évek következtek. Sztálin Lenninel dolgozott, s bár Lenin halála előtt nem ajánlotta őt első számú vezetőnek, mégis magához tudta ragadni a hatalmat. A második világháború nagy győzelmei, a Vörös Hadsereg nyomulása, többek közt Magyarország elfoglalása számára dicsőség volt, másoknak maga a szörnyűség.

 

 

A múzeum parkjában, egy szarkofággal körbe építve megtalálhatjuk Sztálin szülőházát. Szerény kis viskó, amelynek alagsorában dolgozott cipészként az apja, aki állítólag igen agresszív és részeges ember volt, s drákói szigorral nevelte gyermekét, aki egyébként Joszif Visszarionovich Dzsugashvili néven született 1878-ban. A fiú a születési dátumát később 1881-re változtatta, azért, hogy a cári rendőrséget összezavarja. A nevét a 30-as években változtatta Sztálinra, ami acélosat jelent.

Sztálin a szívtelenséget, s a kegyetlenséget apjától örökölhette. Csak egy példa, hogy mire volt képes, amit az idegenvezető részletesen elmondott a múzeum látogatás során.  A háború alatt a fia, Jakov tartalékos tüzértisztként szolgált, azonban 1941 júliusában német fogságba esett. Miután a németek rájöttek, hogy kiről is van szó, felajánlották a fogolycserét Sztálinnak Paulus tábornokért cserébe, de Sztálin nem válaszolt a németek ajánlatára. Állítólag azt mondta a saját köreinek, hogy „Nem fogok odaadni egy marsallt egy hadnagyért.” Jakov a sachsenhauseni munkatáborban halt meg…

 

 

A múzeum parkjában a hatalmas Sztálin szobrok mellett a páncélozott vonatának egyik vagonját is megnézhettem belülről. Sztálin félt a repüléstől, ezért ha tehette, ezzel a vonattal utazott, például Jaltára is, ahol aztán a világháború utáni újrafelosztásáról döntött. A vonatfülkék természetesen a kor legmodernebb technikájával voltak felszerelve.

Sztálin második világháborús szovjet sikereit elismerik. A háború után Sztálin visszatért a terror és a tervgazdálkodás politikájához. 1953-ban agyvérzést kapott, ami azért lett végzetes, mert a személyi őrsége nem merte megzavarni.  12 órán át nem adott magáról életjelet. Amikor végre be mertek menni a lakosztályába, a lebénult, 74 éves Sztálin már órák óta feküdt a padlón, orvosi segítség nélkül. Egy héttel később halt meg. 

Temetése nagy pompával zajlott. A moszkvai Vörös téren található Lenin-mauzóleumba helyezték bebalzsamozott holttestét, Lenin mellé. Halála után nyolc évvel azonban titokban, az éjszaka leple alatt kivették a mauzóleumból bebalzsamozott holttestét és a Kreml falánál a földbe temették az ország egykori korlátlan hatalmú urát. Jelenleg is ott van eltemetve, sírját egy őt ábrázoló mellszobor díszíti. Minderről bőven találhatók dokumentumok és fotók a múzeumban.

 

 

Sztálin személye manapság üzleti vállalkozás tárgyává vált. A Sztálin múzeumban ajándékbolt üzemel, lehet kapni Sztálin címkés borokat, többféle méretű Sztálin szobrot, Sztálin arcképével ellátott pólókat, sőt még gyufát is. Itt az árak borsosak, viszont hasonló termékeket árulnak a parkban és a múzeum előtt az utcán is fele olyan áron idős emberek, akik még talán látták is a diktátort, Én is vettem emlékül 5 doboz gyufát egy görnyedt hátú szegény bácsitól, aki ezért az 50 forintnak megfelelő forgalomért is igen hálás volt, s nem győzte ismételgetni orosz nyelven a köszönöm (szpasziva) szót. A helyi nyugdíjasok, bármilyen turistát látva, rögtön oroszul próbálnak meg ugyanis kommunikálni.

 

 

Emlékül még pár fotót is készíttettem magamról Sztálin szobrával, hogy egyszer megmutathassam majd a most még csak 7 éves unokámnak, s elmesélhessem neki, hogy ki is volt Sztálin valójában, akinek szobrokat emeletek és múzeumot hoztak létre, remélhetőleg annak érdekében, hogy a grúz nép minden jelenlegi és jövendőbeli tagja szembe nézhessen a legismertebb szülöttének rémtetteivel.

 

 

Sztálin öt gyermeke már nem láthatja a múzeumot, hiszen elhunytak mind, de unokái közül még többen élnek, Oroszországban, illetve az Egyesült Államokban.

Booking.com

Ki vagyok én?

L. Kelemen Gábor világjáró újságíró vagyok. Hobbim az utazás, eddig 111 országban jártam, ezek közül sokban többször is. Gyakorlatilag mindenhol megfordultam már a Földön, ahol nincs háború, éhínség, betegségek, extra veszély, mert ezeket a helyeket kerülöm.

Like-olj, kövess és oszd meg!



Feliratkozás hírlevélre!

Booking.com
Booking.com

Vélemény, hozzászólás?

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás