Nemrégiben teljessé vált Eger gyorsforgalmi kapcsolata. Az M3-as autópálya és a megyeszékhely között közel 19 kilométeren épült ki négysávos út, s így Budapestről immár 1 óra alatt le lehet érni a híres borvidékünk központjába. Szeptember utolsó hétvégéjén rá is szántam három napot, hogy a feleségemmel és a barátaimmal körbejárjam a környéket, s nagyon jól éreztem magamat. Ez is bizonyítja, nem kell feltétlenül külföldre repülni a maradandó élményekért.

Meglepetésemre a Panoráma hotel Noszvajon dugig volt emberekkel, itt töltöttem az első éjszakát, s tetszett a szoba, a reggeli.

A vacsorát a Thummerer Pincészet Magtár fogadójában élveztem, gourmet ételeket és remek borokat kaptam, s a kiszolgálás is kifogástalannak bizonyult.

Noszvajon több helyen is hirdették a Segway-túrát, s bár nem volt olcsó, majdnem 12 ezer forint fejenként 2 órára, de azért kipróbáltam a nejemmel. Már régóta szerettem volna felállni a Segwayre, s furikázni vele, de városi forgalomban nem mertem, Noszvajon viszont nem kellett tartani a sok autótól. 10 perc alatt sikerült megtanulnunk kezelni a leginkább rollerhez hasonlítható járművet, s elindultunk a túrára. 

Még az erdei utakon, a murvás talajon is tudtunk vele menni, s baleset nélkül megúsztuk a kalandot, miközben láttunk buborék hotelt és fa tetejére épített glampinget is.

Noszvajon a XIX. század elejétől alakultak ki mára híressé vált barlang- és pincelakások. Természetesen elmentünk a feleségemmel megnézni ezeket is.

A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre a barlanglakásokat. Ma a barlanglakások már lakatlanok, jó részében pedig alkotótelep működik. 

Felkeltette az érdeklődésünket a  De la Motte-kastély is a településen, a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között. Építtetője, Báró Szepessy Sámuel később eladni kényszerült gróf Almásy Antal özvegyének, báró Vécsey Annának. A kastély közkeletű elnevezése az ő második házasságából származik: férje De la Motte ezredes Mária Terézia udvarából, neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszítését és utalásait.

A kastély állandó lakhelyként szolgált a családnak és bizonyára társasági életet is teremtettek, amelyre, mint művészetpártolók, meghívták az akkoriban Egerben vendégeskedő Dérynét is.

Jelenleg herendi kiállítás látható a kastélyban, nagyon tetszett.

Noszvajtól csak egy ugrás Egerszalók, ami a térség másik népszerű kirándulóhelye. A 4 csillagos Superior Saliris resortban szálltunk meg, ami csodás hotel, s szintén tele volt. A gyógyfürdő itt a nagy vonzerő, mi is élvezkedtünk a meleg vízben kétszer fél órát, mert több nem ajánlott.

A település két termálvízkúttal rendelkezik. 1961-ben kőolaj és földgáz után kutatva végeztek itt fúrásokat, azonban a keresett ásványok helyett termálvizet találtak – azóta folyik végig a domboldalon a 65-68 fokos, ásványi anyagokban igen gazdag hévíz, mely folyamatosan építi a csipkézett, fehér képződményeket.

A sódomb az évek során egyedülálló jellemzői miatt a környék szimbólumává vált, melyhez hasonló természeti képződmény a világon csak két helyen található, Pamukkaleban, Törökország ázsiai részén, valamint az amerikai Yellowstone parkban.

Egerszalókon a leghíresebb pincészet a St. Andrea, nemrégiben adták át az új, hatalmas  kóstoló házát, ahová az egri bor busz önti a vendégeket. Nyáron olyan siker volt ez a körjárat, amely több pincét is érint, hogy ősszel is működik, érdemes rákeresni a neten, s kipróbálni.

A borbusz Egerben a Szépasszony-völgyet is érinti természetesen. Mi sem hagytuk ki.

Az egri borvidék leghíresebb helye a Szépasszony-völgy, ahol a boros pincék mindig szívesen látják a turistákat egy pohár finom borra, ahol muzsikaszó mellett beszélgethet bárki a barátaival, családjával. Szabadtéri programok, borkóstolás, finom ételek, hangulatos esték várnak mindenkit.

Nekem nagyon jó benyomást tett a Szépasszony-völgy, s bár a helyiek panaszkodtak, hogy a korona vírus miatt nincsenek lengyel turisták, de számomra ez örömet jelentett, mert így nem volt tömeg, nyugodtan lehetett kóstolgatni.

Jó szívvel ajánlom a völgybe érkezők figyelmébe a minősítő táblarendszerrel ellátott pincéket, ahol a bor minőségét a Hegyközség garantálja. A garancia biztosítéka, hogy a hegyközségi tag a szőlő származását igazolni tudja, borai az OBI által bevizsgáltak. 

Egerben újra látogatható az érseki pincerendszer, már ténylegesen is birtokba adta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő az Egri Főegyházmegyének.

A visszaadott létesítmény az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközponttal szerves egységben hitéleti, turisztikai és kulturális célokat szolgál. A 40 perces vezetett sétán az érdeklődőknek bemutatják az érseki pincerendszert. A vendégek megkóstolhatják az „Egri Érsek Bora” címmel elismert borokat, a fiataloknak pedig szőlőlevet kínálnak. A látogatók a misebor, az Eucharisztia jelentőségét is megismerhetik az érseki pincerendszer bejárása során. A sétára az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontban lehet jegyet váltani.

Ha Egerben jársz, ne hagyd ki a város főterét, a Dobó teret!

A térre érkezve láthatod majd, hogy a tér tele van élettel és pezsgéssel: a fiatalok egyik kedvenc közösségi helye, ahol a kisebb gyerekek szaladgálnak, a biciklisek és gördeszkások akrobatikus mutatványokkal múlatják az időt, de a szerelmes párok egyik kedvenc találkozóhelye is egyben.

Természetesen csináltattam egy fotót magamról Dobó István szobrával, mert ez szép emlék lesz örökre.

Séta közben gyönyörködhetsz a barokk építészet szépségében Egerben, sőt felülhetsz egy hatalmas óriáskerékre is, ami nem lehet igazán nyereséges vállalkozás, mert ott jártunkkor csak üresen forgott, senki sem szállt fel rá egy órán keresztül.

Egerben sok a borbolt, a vendéglő, a cukrászda. Az egyik sláger a Stühmer cuki a sétáló utcában, de nem ezt ajánlom, hanem, azt javaslom, aki tud, az menjen el Maklárra, a Stühmer csokigyárba, ahol a mintabolt üzemel, s ott egyen édességeket, no meg fagyit. Fantasztikus a választék,  csoda finom minden, s kocsival csak 10 percre van Eger belvárosától. Én tobzódtam itt.

Stühmer Frigyes hamburgi cukrászmester alapította 1868-ban az első csokoládégyárat Magyarországon. Ismerve az üzlet múltját egy magyar kft. vezetői elhatározták, hogy felébresztik Csipkerózsika-álmából az egykor világhírű Stühmer márkanevet. Hamarosan megindult a védjegy-tulajdonjog megvételének folyamata. Néhány hónappal később megkezdődött a saját prémium kategóriás termékek gyártása is. 2008 januárjában átadták a csokoládéüzemet, így nosztalgia termékeink, a Melódia szelet, az Aranydesszert, a Stühmer Rózsa, a Korfu szelet és a Százszorszép desszert már a saját gyárunkból kerülnek az üzletek polcaira.

Ilyen jól régen éreztem magam, mint az Egri Borvidéken, amit az sem árnyékolt be igazán, hogy dr. Csernus Imre Csendülő nevű vendéglőjében, Noszvajon olyan rossz lecsót kínáltak fel ebédre, hogy nem tudtam megenni. Mentségére szól a tulajdonosnak, hogy nem séf, hanem pszichiáter, mint ahogy az is, hogy a reklamációm eredményeként nem kellett kifizetnem a kirendelt, s teljes egészében otthagyott ételt.