Gasztro hétvége Stájerországban, Riegersburgban

A koronavírus járvány idején oda kell figyelni, hogy hova utazunk. Ausztria biztonságos ország, ezért én a családommal egy hétvégére Stájerországba, a magyar határtól kb. 30 kilométerre lévő Riegersburgba kirándultam 2020. augusztus második felében. Annyi jó hely van ezen a településen és a környékén, hogy mindenkinek ajánlok ide egy túrát. Főleg a gasztronómia kedvelőinek.

Mindenképpen a Genusshotel Riegersburg szállodát válaszd egy vagy két éjszakára, mert szuper elegáns, a medence partjáról a riegersburgi lovagvárat láthatod, s az étteremben gourmet vacsorát szolgálnak fel, mint ahogy a reggeli is fantasztikus kínálatot nyújt. (www.genusshotel-riegersburg.at)

Mi a Gölles pálinka manufaktúrában kezdtük a kirándulást, ahol csodás balzsameceteket is készítenek. A pálinkakóstoló terem lenyűgöző, nemcsak a fedett, hanem a teraszos része is, ahonnan pazar kilátás nyílik a szép tájra. Négyféle pálinkát kóstoltunk, nekünk a vilmoskörte és a kajszibarack ízlett a legjobban, rögtön vettünk is egy-egy üveggel a manufaktúra reprezentatív boltjában. 

Ha nem lett volna velünk az unokám, akkor befizettünk volna egy túrára is a lepárló üzembe, hogy lássuk, miként készülnek a pálinkák és az ecetek, mert minden ismerősöm, aki már járt itt, az áradozott erről a szakmai bemutatóról. De ez a program majd legközelebbre marad. (www.goelles.at)

A Gölles család fia, Dávid ugyanezen a településen létrehozott egy saját vállalkozást nemrégiben, amely ma már majdnem olyan híres, mint a szülei cége, s ez nem más, mint a Ruotkers whiskey, gin, rum manufaktúra. Természetesen ide is ellátogattunk. Az érlelő pince, a bolt, s a kóstolóterem egyaránt olyan látványos, hogy alig hittünk a szemünknek. S a választék lenyűgöző, ugyanis Dávid Gölles nemcsak a saját termékeit árulja, hanem például a világ szinte összes whiskey fajtája kapható itt. Egy osztrák faluban…

A Ruotkersnél ittunk egy gin and tonikot mediterrán Fever Tree tonik és a ház Hands in ginje került a poharunkba, sok jéggel, citrom karikákkal, igazi nyári gyümölcsös ízvilágot élvezhettünk, miközben az unokám, Szonja fotózott minket. Vettünk is pár üveg gint gyorsan, sőt rumot is, majd tovább álltunk. (ruotkers.at)

Riegersburg fő attrakciója természetesen a Zotter csokigyár, s a manufaktúra állatkertje, amelyen belül egy csodás étterem is üzemel. Mi itt ebédeltünk, nem is akármit. Wagyu marha hamburgert sült krumplival és BBQ szósszal. Mámor volt. Helyi bio levendula szörpöt ittunk, s édességet nem kértünk, hiszen a csokigyárba igyekeztünk, ahol annyit ehetsz, amennyit csak akarsz az édességekből.

Az unokámat lenyűgözték az állatkertben látható struccok, lámák, alpakkák, s más állatok, mint, ahogy az adrenalin növelő játszótér is, de azért már inkább a csokikra vágyott. Kapott is belőlük jócskán, alig győzte kiszolgálni magát a különböző ízesítésű csokiszökőkutakból, s ami igazán lenyűgözte az a robot volt, amelytől egy érintőképernyő segítségével rendelhetett magának csoki- és nugát kockákat.

A kijárat egy hatalmas csokibolton át vezet, itt jól bevásároltunk, gondolva a másnapokra is. (www.zotter.at)

A hétvége következő feledhetetlen állomása a riegersburgi vár volt, ahol a boszorkánymúzeum okozott nekünk izgalmakat. A középkor boszorkány perei Riegersburgban és környékén ismertekké váltak, a múzeum bemutatja, hogy miként kínozták a boszorkányokat, s hogyan vetették őket máglyára?

Az unokám, aki 6 éves ezt nem nagyon értette, viszont a sólyom bemutató már neki való volt. Hatalmas sólymokat reptettek, meg sasokat, baglyokat a vár alsó szintjén lévő területen, csak csodálkoztunk, hogy miként lehet betanítani ezeket a madarakat, s ha egyszer kiengedik őket a ketrecükből, akkor hogyan értetik meg velük, hogy néhány kör megtétele után repüljenek vissza? A válasz valószínűleg a nyers hús biztos és könnyű megszerzésében rejlik, mert az idomárok kezében mindig volt pár jó falat a számukra.(https://www.dieriegersburg.at/)

Riegerburgtól pár perc kocsival Feldbach település, ide is elmentünk, mert itt található a Vulcano sonkamanufaktúra, ahol évi 6000 darab 260 kilós disznót vágnak, amelyeket olyan jól tartanak, mintha wellness hotelben lennének. Van nekik zuhanyzó, vakarófal, nyitott, szalmával letakart pihenő, fedett árnyékos hely, s még sorolhatnám a kényelmi funkciókat. Ezekből a rózsaszín disznókból készül aztán csaknem húszféle minőségi húsipari termék, fantasztikus sonkák, szalámik.

A Vulcano sonkamanufaktúra vendéglőjében hatalmas sonka, szalámi és szalonna tálakat ettünk, amelyhez házikenyeret és helyi borokat kínáltak. Persze volt azért sör is. Itt sem tudtuk megállni, hogy a manufaktúra boltjában ne vásároljunk be, hiszen otthon is szeretni fogjuk a termékeiket, amelyek már Magyarországon is kaphatók néhány multinál. (www.vulcano.at)

Ennyi program fért bele egy szombat-vasárnapba, pedig mehettünk volna még sajtmanufaktúrába, pezsgő pincészetbe, borászatba, tó strandra, s sok más helyre is, de ezeket majd legközelebb látogatjuk végig. Mert Stájerországba, a vulkánföldre biztosan visszatérünk.