Az azeri Tűztemplomban égő láng az örök világosságot hirdeti!
február 5, 2020Nyerj jegyeket a 2020. február 27-március 1 közötti Hungexpo Utazás kiállításra!
február 7, 2020A kaukázusi régióban már ezer év termelnek bort!
Ha szeretnél megismerkedni az azeri borokkal, akkor Bakuban jó helyen jársz. Menj fel a winetours.az/book-now/ web lapra és keresd a tulajdonost, Nasimi Sadigzadát. Ő majd szervez neked boros kirándulásokat. profi a javából, ismer mindenkit mindenhol.
Kínálja magát a kérdés: Azerbajdzsán nem muszlim ország? Hogy lehet itt borkultúra? A válasz: de igen, azonban a helyi lakosok többsége az iszlám vallás toleránsabb verzióját gyakorolja, s így megengedett az alkoholfogyasztás. Azerbajdzsán szekuláris, multikulturális ország, a kaukázusi népek szenvedélyességével, büszkeségével, olyan hely, ahol a szőlőművelés komoly hagyományokkal rendelkezik. Sok család készít magának otthon bort, főként Ivanovka faluban vagy a Gazakh régióban,de az azeri bortermelés nagyját hatalmas szőlőbirtokokkal rendelkező pincészetek adják, amelyekben egyedi, ötletes házasításokkal fantasztikus nedűk készülnek.
Ezer évvel ezelőtt, amikor még a kaukázusi régió nem volt országokra felosztva, már szőlőtermesztéssel és borkészítéssel foglalkoztak az itt élő népek, ami a történelem során soha nem változott meg. Agyagkancsókban tárolták a bort, s azokból is ittak.
1920-ban, Azerbajdzsánt a rövid függetlensége után, bekebelezték az oroszok, a Szovjetunió részévé vált, de a szőlőtermesztés és a borászat továbbra is virágzott. Egyre csak nőtt, főleg a hetvenes években. 1976-ban egy speciális intézményt hoztak létre Azerbajdzsánban, ahol szovjet akadémikusok kísérleteztek ki újfajta szőlőklónokat, így aztán az azeri szőlőterületek híresekké váltak a sokféleségükről, a jobbnál jobb érdekes ízvilágú boraikról.
Az 1984-es szüret jelentette a csúcsot, ekkor 2 millió tonna szőlőt szedtek Azerbajdzsánban, itt termett az egész Szovjetunió termésének a 30%-a. A szőlő levéből nagy mennyiségű félédes pezsgő készült.
Sajnos egy esztendővel később minden a feje tetejére állt, s megváltozott, mert Mihail Gorbacsov vette át a Szovjetunióban az uralmat, aki antialkoholista volt, s elrendelte, hogy ki kell vágni a szőlőbirtokok nagy részét Azerbajdzsánban. A 80-as évek végére így katasztrofálissá vált a helyzet, gyakorlatilag az azeri borászkodás megszűnt.
Azerbajdzsán 1991-ben vált független köztársasággá, de a gazdaság, s a politikai helyzet még jó ideig sújtotta a szőlő- és bortermelést. Gyakorlatilag 2002-ben kezdték el újra telepíteni a szőlőket, s ekkor már a minőséget tartották szem előtt, nem a mennyiséget.
Olaszországból és Moldovából érkezett sok segítség a borászatok helyreállítása érdekében. Francia, olasz és német technológiát telepítettek a pincészetekben. A helyi szőlőfajták mellett importálták, s elkezdték meghonosítani a nemzetközi szőlőfajtákat, vagyis igen izgalmas periódus vette kezdetét.
A Merlot, a Pinot Noir, a Cabernet Sauvignon, a Chardonnay, a Viognier és a Pinot Blanc is felkerült a palettára, míg a helyi fajták közül a Superavi, a Madrasa, a Tavkveri (vörös) és a Bayonshira, a Mtzvani, valamint a Misqali (fehér) kapott elsősorban figyelmet.
Ma már a történelmi kuriózumok mellett modern szuper azeri borokat kínálnak a turistáknak. Én is kóstoltam azeri borokat. A csúcsot a Savalan pincészet borai jelentették számomra. (savalan.az)
Ez a Savalan borászat Bakutól 3 órányi autóútra van, de mégis megéri ellátogatni ide, mert elképesztően magas minőséggel találkozhat a turista. Nekem csaknem leesett az állam a pozitív meglepetéstől. A hatalmas szőlőbirtokokat egy völgy választja el egymástól, panoráma teraszról lehet gyönyörködni a tájban. A hordós érlelő pince, a feldolgozó üzem, s a kóstolóterem egyaránt első osztályúnak bizonyult. 9-féle fehér, illetve vörösbort kóstoltam, s egy szőlőpárlatot, s valamennyi lenyűgözött. Egy olasz hölgy és egy olasz úr készíti a borokat, a két szakember a pincészetnél találkozott először egymással, s a munka során olyan jól összeismerkedtek, hogy ma már egy párt alkotnak.
A sommelier helyi, azeri szakember, Qafur Jalilov nagy tudása is lenyűgözött, ami ráadásul szerénységgel párosult. Sokat mesélt a borokról, amelyek közül a vörösek bordeauxi csúcsminőséget ütöttek meg. Nem véletlen, hogy évi 500 ezer palackot már értékesíteni tud a Savalan borászat, ami felnőhet akár 1,5 millió palackra is, mert a cég kapacitása elbírja ezt a fejlődést.
https://winetours.az/book-now/
Ki vagyok én? |
L. Kelemen Gábor világjáró újságíró vagyok. Hobbim az utazás, eddig 109 országban jártam, ezek közül sokban többször is. Gyakorlatilag mindenhol megfordultam már a Földön, ahol nincs háború, éhínség, betegségek, extra veszély, mert ezeket a helyeket kerülöm.
Like-olj, kövess és oszd meg!
Feliratkozás hírlevélre!