21 kilométert gyalogoltam egy nap alatt a Yosemite Nemzeti Parkban!

A Yosemite a Sierra Nevada nyugati hegyvonulatain 3081 km²-en terül el, az Egyesült Államok második nemzeti parkja. Az 1890. október 1-jén alapított kaliforniai park elnevezése indián eredetű szóra utal, és grizzlyt jelent, bár a területről már a 19. században eltűnt a névadó medvefaj. A park állatvilága ennek ellenére gazdag.

A Yosemite geológiai érdekességek százait rejti. Területének nagy része gránitból épül fel, mindössze 5%-a átalakult vulkanikus és üledékes kőzet. Évmilliókkal ezelőtt itt még alacsony dombvidék terült el, majd a földmozgások következtében kiemelkedett a Sierra Nevada gránittömbje, amelyet a jégkorszakban gleccserek formáltak tovább.

A park jelképe a 2307 méter magas El Capitan gránitszikla, a szinte teljesen függőleges sziklafal, a sziklamászók és a bázisugrók egyik kedvenc célpontja. Nem mellesleg ez a Föld leghatalmasabb gránittömbje. A másik összetéveszthetetlen hegy a 2694 méter magas Half Dome (fél-kupola), mely a völgy irányából egy függőleges sziklafal, a másik oldala viszont megmaradt kupola alakúnak, innen az elnevezése. De itt van Észak-Amerika legmagasabb vízesése is, látványa egész egyszerűen lenyűgözött engem.

21 kilométert gyalogoltam egy nap alatt 2019 májusában a Yosemite Nemzeti Parkban, hogy mindent lássak, amit kell. Nagyon elfáradtam, de megérte. Bármikor visszamennék.

A park legismertebb, leglátogatottabb része a  Merced-folyó völgye, amely eredetileg egy hatalmas gleccser-tó volt, de a gleccser hordalék anyaga feltöltötte. Az így kialakult, 13 km hosszú és 1,5 km széles Yosemite-völgyet Abraham Lincoln már 1864-ben, az Egyesült Államokban elsőként, védetté nyilvánította. Széles U alakjával az egyik legtökéletesebb gleccservölgy a világon. A tágas, lapos völgyet meredek, néhol 900 m magas gránitfalak övezik.

A mellékvölgyekben a gleccserek nem voltak olyan vastagok, mint a főágban, ezért az eróziós tevékenység is gyengébb volt. A mellékvölgyek így magasan a főág, a Yosemite-völgy felett végződnek, s a patakok vízeséseket létrehozva érkeznek a völgybe.

Az El Capitan szomszédságában a Yosemite-vízesés 739 méterről zúdul alá, s ezzel a huszadik legmagasabb vízesés a világon. A parkbéli második helyezett, a Snow Creek-vízesés „mindössze” 652 méter.

A nemzeti park növényzetének legnagyobb értéke a hegyi mamutfenyő, amely a parkban három csoportban él. Bár a Giant Grizzly a maga 63 m-es magasságával nem fér bele a legmagasabb hegyi mamutfenyők tízes listájába. A mamutfenyők szaporítása érdekében a park dolgozói időről időre felgyújtják az avart, hogy a tobozok szétrepedjenek és a kipattogott magok kicsírázzanak.

A nagy szintkülönbségek változatossá teszik a növényvilágot. A mamutfenyőn kívül él itt festő tölgy, tömjéncédrus és amerikai sárga fenyő, a magasabban fekvő részeken pedig üde hegyi rétek találhatóak, amelyek a növényfajok 40%-ának adnak otthont.

A területről, amint azt már említettem, a 19. században eltűnt a névadó grizzly, és vele szinte egy időben a farkas is. A medvék közül megmaradt a fekete medve, amely a mosómedvével együtt élen jár a látogatók által otthagyott élelem eltüntetésében. A háborítatlan területeken él a sierrai vörös róka, a puma vagy más néven hegyi oroszlán. A mamutfenyőkön él fenyőmagokkal táplálkozó chickaree-mókus.

A Yosemite Nemzeti Park egész évben fogad látogatókat, s az év minden részében kínál élményeket a turistáknak. Tavasztól őszig a természeti szépségek kedvelői, novembertől márciusig a téli sportok szerelmesei találnak megfelelő itt időtöltést.

A parkban több mint 1000 km hosszú turistaút kanyarog, de csak kevés turista merészkedik távolabb a centrumoktól. A látogatók 90%-a csak a park területének mindössze 1%-át ismeri meg. Én is ezek közé tartoztam, hiszen csak egy napot töltöttem a parkban.