A Kłodzko erődben jártam!

Az erőd nevét 981-ben Prágai Cosmas cseh krónikás említette először – Castellum Kladsko néven.

A sziklás hegyoldalra épített vár az akkori cseh–lengyel határon, a Kłodzkói-Nysa (Glatzi-Neisse) bal partján állt és még Szent Adalbert apja építtette. A várat és a hozzá tartozó cseh mezővárost (Kladsko) többször megostromolták és elpusztították a Csehország és Lengyelország közötti viták során.

Glatz 1114 körül Lengyelországhoz került, Soběslav pedig Csehországhoz. 1129-ben erősítették meg a várat, hogy biztosítsa a fontos Prága–Náchod–Glatz–Breslau közötti utat.

A várhegy alatt egy fallal körülvett település épült ki, amely 1114-ben már mint város volt említve.1183-ban Szent János-kórházát is említik az oklevelek, 1243 a vár északnyugati részén a Vencel templomot, 1184-ben Szűz Mária kápolnáját említették.

A város német Glatz nevét először 1223-ban írták le. A 14. században fontos volt a város kézműipara; a vászonkészítés; takács, és számos más kézműves foglalkozás, sörkészítés és a kereskedelem is.

A huszita háborúk alatt a város nagyrészt megmenekült a pusztulástól. A reformáció idején, Glatz is egyik központja volt a reformáció eszméinek.

1622-ben a várost a császári csapatok foglalták el. A harmincéves háború idején 930 épület pusztult el. 1635-ben pedig a pestisjárvány ölte meg a város 4000 lakosát, miáltal a település nagyrészt elnéptelenedett. 1680-ban ismét tombolt a járvány, ekkor 1500 lakos esett áldozatául.

A sziléziai háborúk alatt Glatz városát többször megostromolták és elfoglalták. 1741-ben pedig a poroszok ostromolták, sikertelenül. 1742-ben a poroszoknak végül sikerült elfoglalni a várost és a várat.

Kłodzko ma Alsó-Szilézia egyik legfontosabb központja a kultúrának, kereskedelemnek és az idegenforgalomnak. Az erődben remekül bemutatják, hogyan harcoltak és éltek a katonák, serdülő vagy ifjúsági korú gyerekekkel is érdemes felkeresni. A szülőknek és a fiataloknak egyaránt jó program.

www.twierdza.klodzko.pl