Petra, az elfelejtett város!

A Ryanair 2018-ban direkt járatot indít Budapestről Ammanba, a jordán fővárosba, s innen már csak egy ugrás Petra, a „szikla” romváros, amit egyszer az életedben látnod kell!

Hirdetés

A forró sivatag sziklái között megbúvó egykori karaván központ egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fővárosa volt. A 7. századtól hanyatlásnak indult, fokozatosan elnéptelenedett és csupán a beduin pásztorok tudtak létezéséről. Utolsó európai látogatói a keresztes lovagok voltak, majd 1812-ben Jean Louis Burckhardt svájci felfedező egyik útja során kalandos körülmények között ismét rátalált. A sziklából kifaragott város romjai, hatalmas sírtemplomai és varázslatos természeti környezete egyedülálló komplexumot alkotnak.  

Köves-Arábiában, a Holt-tenger és az Akabai-öböl között, Ammántól 190 kilométerre délre emelkedik Dzsebel el-Hubsza homokkő sziklákból álló gyűrűje, amelyet a Vádi Músza („Mózes völgye”) és egy kis patak szel át. Ebben az elszigetelt, nehezen megközelíthető sziklafalaktól bezárt völgyben két ősi karavánút keresztezte egymást: az egyik észak-déli irányban haladt Damaszkuszból, illetve Dél-Arábiából (Tömjénút), a másik kelet-nyugati irányban a Perzsa-öbölből, illetve Egyiptomból.

Védett fekvése és jó vízellátottsága révén egy mesterséges oázis épült itt – ez volt Petra. A település az Kr. e. 5. és az Kr. u. 3. század között fontos kereskedelmi csomópont volt. A városba vezető mély és szűk Szik szurdok – 1600 méter hosszú, egyes helyeken mindössze 2 méter széles, meredek falai pedig 80-90 méter magasak  – védelmet biztosított. A sziklák között fakadó patak vize – amelyet a legendák szerint Mózes fakasztott egyetlen botütéssel, amikor Egyiptomból kivonulva népével megpihent itt – az életet biztosította.

Petra 1985 óta az UNESCO kulturális világörökségi helyszíneinek egyike. A turisták akkor kezdtek özönleni ide, amikor bemutatták a hollywoodi Indiana Jones-filmet, amely itt játszódik.

A mozivásznon látható város megmozgatta a turisták fantáziáját, s ma is tízezrével érkeznek naponta a látogatók.

Hőség van Jordániában. Általában 35-38 fokot mérnek a tengerparton, a sivatagban még ennél is melegebb lehet napközben. Éppen ezért nagyon elővigyázatosnak kell lenni, ha Petrába igyekszel. Mindenképpen viselj fejfedőt! Ha nincs sapkád vagy kalapod, akkor vásárolj arab fejkendőt, máskülönben garantált a napszúrás. Vigyél magaddal az útra 1-2 liter ásványvizet, mert kitikkadsz a kirándulás alatt, s az legyengít!

Petrát megjárni legalább öt óra attól kezdve, hogy átkelsz a sorompón, ahol a jegyeket szedik. Petrát végigjárni csak ló-, szamár- és teveháton lehet, vagy gyalog, de ez utóbbit kevesen bírják.

Petrába, amint azt fentebb jeleztem, csak a sziklahasadékon keresztül lehet bejutni. Olyan, mintha a Grand Canyonban járnál, hihetetlen élmény a barna, vörös, sárga, fekete színű óriássziklák között lépkedni. Petra védelmét éppen ez a sziklahasadék biztosította, máshogyan nem lehetett, s nem is lehet megközelíteni a várost.

A világ egyik csodájaként emlegetik Petrát. Amint végigmegyek a sziklahasadékon, elém tárul a legfantasztikusabb épület, a Fáraó egykori kincstára. A 40 méter magas, 25 méter széles hellenisztikus stílusú „Fáraó kincstára”, impozáns, színpadi díszletre emlékeztető a homlokzata. A sziklafalba vájt gigantikus fülkébe illeszkedő kétszintes homlokzatot Alexandriából eredő építészeti elemek, faragványok és frízek díszítik. A falakon görög mitológiai jeleneteket ábrázoló féldomborművek láthatók. Az alsó szint hatoszlopos portikuszát oromzat koronázza. A felső szint középső, kúp alakú tholosza tetején egy urna áll, az oldalsó elemek tört oromzatot formáznak. A teljes építmény nagyszerű állapotban maradt fenn, kivéve az urnát, amely szétesett, amikor a beduinok – abban a reményben, hogy megszerezhetik a fáraó elrejtettnek vélt kincsét – rálőttek.

A városközpont felé vezető úton közvetlenül a színház előtt az út bal oldalán található a „Homlokzatok Utcája”. Ezen a helyen több mint 40 nabateus sír látható egymás mellett és felett. A káprázatos oromzatok az asszír építészet jellegzetes elemei. Az első sírban (67-es) a sírkamra  -szokatlan módon – az emeleten található. Az alacsony bejárati folyosó jól mutatja, mennyire föltöltődött a völgy szintje, az évszázadok során az áradások által lemosott törmelékkel.

Az idő marta színházat a nabateusok vájták ki a hegyoldalból 2000 évvel ezelőtt. Építése során sok korábbi sírkamrát és természetes üreget vágtak keresztül. A 45 soros nézőtéren eredetileg 3000 ember fért el. A rómaiak nem sokkal Petra 106-os elfoglalása után helyreállították a színházat. A kibővített nézőtéren a város lakosságának majd 30%-a (kb. 8000 fő) elfért.

Ha tetszenek az írásaim, görgess lejjebb a mobilodon, s keresd meg a Facebook boksz és a „Feliratkozás hírlevélre” jelölések között a Tetszik + Megosztás + Követem gombokat és klikkelj rájuk, mert ezzel segítesz, hogy minél több emberhez eljussanak a cikkeim. Ha szeretnél még közel 200 érdekes utazási riportot olvasni, akkor szörfölj az alomutazo.hu honlapomon, s a főmenüben böngészd végig a rovatokat.

Ha szeretnél hotelt foglalni bárhová a világban, akkor klikkelj rá most a booking.com egyik banner hirdetésére a blogomon, s már on-line foglalhatsz is azonnal!

www.alomutazo.hu