Szlovéniában a posztojnai cseppkőbarlangban jártam, s megnéztem a csodálatos Predjama kastélyt is

Kevesebb, mint 10 ezer lakosával Posztojna épphogy bekerült Szlovénia 20 legnagyobb települése közé, melyek közül azonban feltehetően egyiket sem ismerik olyan jól a világon, mint ezt az egyébként viszonylag átlagosnak mondható várost Szlovénia dél-nyugati részén. Ennek oka nem elsősorban maga a város, sokkal inkább annak környéke, ahol csodálatos karsztbarlangok kiterjedt hálózatát találhatod. 

Hihetetlen, de az 1819-ben megnyílt, világhírű Posztojna-barlangrendszert több mint 35 millió turista kereste fel eddig, első látogatója I. Ferenc császár volt, aki egy évvel a barlang megnyitása előtt járt itt. Engem egy argentin tudós, Juan Pablo Maschio vezetett végig, nagy szakértelemmel.

Posztojna környékén a régészek az emberi történelem legkorábbi időszakából találtak leleteket. Ezek bizonyítják, hogy a mai város területén éppúgy, mint a környező barlangokban már ősidők óta éltek emberek. Posztojna a Sovic-hegy lábánál épült ki, majd később, a vasút megjelenése után a medence széle felé terjeszkedett. Viszonylag későn, csupán 1909-ben emelkedett városi rangra, fejlődése elsősorban a vasútnak és a barlangrendszer feltárásának volt köszönhető.

Posztojna a középkorban a Habsburgok alatt Krajna része volt – 1918-ig. Az első világháború után Olaszország szerzeménye lett, a második világháború után a titói Jugoszlávia volt az új gazda. 1991-től a függetlenné vált Szlovénia része.

A Posztojna cseppkőbarlang az egyik legnagyobb a világon! A 20 570 méter hosszú barlangot a Pivka folyó vájta ki évmilliók alatt. Szlovénia nagyrészt mészkőhegyeken terül el, így cseppkőbarlangból is több akad az országban.

A barlangban állandó 8 Celsius fok uralkodik, ezért érdemes melegen öltöznöd, ha erre jársz! Akik mégis elfelejtenének pulóvert, kabátot vinni magukkal, azoknak a bejáratnál lehetőségük van melegebb ruhát bérelni. A csoportok óránként léphetnek be a hegy gyomrában található kisvasút állomásra, ahonnan villamos mozdony vontatja be a kocsikat.

Az utazás az amerikai kalandfilmekhez fogható, ahol a főhős egy bányacsillében menekül a barlangból. Szűk alagutak, éles ívek, majd hirtelen hatalmas termek váltják egymást, miközben az arcodba fúj a hideg szél, a mennyezetről meg a víz csepeg állandóan.

A barlangban a csoportokat több vezető is kíséri.

A barlangrendszer hasznosítását két új találmány segítette jelentősen elő: az első a villanyáram volt, mely lehetővé tette a biztonságosabb közlekedést a hegy belsejében, a második pedig a vasút, mely az utazást könnyítette meg a barlangban.

A barlangot a 17. században fedezték fel, azóta folyamatosan látogatható.1819-ben érkezett meg az első szervezett turistacsoport, 1872 óta jár vonat a barlangban, 1884-ben vezették be a villanyvilágítást.

A II. világháború idején a németek a barlangrendszerben 1000 hordó üzemanyagot is tároltak, de ezt a szlovén partizánok felrobbantották. A tűz 7 napig égett, miközben elpusztította a barlangrendszer nagyobb részét is.

A háború után újra megnyílt a látogatók előtt, jelenleg 5,3 km hosszan látogatható, amely a leghosszabb ilyen útvonal az egész világon.

Napjainkban már évi egymillió ember is ideutazik, hogy beléphessen ebbe a páratlan természeti csodába.

Érdemes még pár szót ejtenem a barlangok élővilágáról is. Az ember azt gondolná, hogy az állandó sötétben, a hidegben nem marad életben semmi.

Azonban ez nem így van, sőt! Néhány faj csak be-be jár rövid időre, pl. a denevérek. Mások az életük egy részét töltik bent. Egy kis részük azonban egész életében itt él. Csigák, rákok, pókok, skorpiók és halak élnek itt. A csúcsragadozó pedig a barlangi vak gőte, mely Posztojna kabalaállata is egyben. Még plüssfiguraként is megvásárolható!

A barlangi gőte teljesen vak és teljesen csupasz, színe fehér, bőre áttetsző. Vörös kopoltyúinak egy része kint található. Akár 30 cm hosszúságúra is megnőhet. Ezt a különleges fajt itt Posztojnában fedezték fel elsőnek, később azonban több másik karszt barlangban is megtalálták végig az Adriai-tenger mentén.

Akinek a világhírű barlangok nem jelentenének elég látnivalót, Posztojna környéke egy másik nevezetességgel is büszkélkedhet. A csodálatos Predjama kastély a várostól csupán 11 km-re fekszik. A várat ráültették 125 m magasan egy barlang bejáratának a peremére. Belseje kanyargós lépcsőkből és a szikla formájához igazodó helységekből áll. A vár alja börtön volt.

Ha tetszenek az írásaim, görgess lejjebb a mobilodon, s keresd meg a Facebook boksz és a „Feliratkozás hírlevélre” jelölések között a Tetszik + Megosztás + Követem gombokat és klikkelj rájuk, mert ezzel segítesz, hogy minél több emberhez eljussanak a cikkeim. Ha szeretnél még legalább 100 érdekes utazási riportot olvasni, akkor szörfölj az alomutazo.hu honlapomon, s a főmenüben böngészd végig a rovatokat. Ha szeretnél fél áron hozzájutni a népszerű utazási riportkönyveimhez, akkor menj a főmenüben a Könyv rovathoz, s on-line megrendelheted bármelyik riportkönyvemet 50% engedménnyel!

Ha szeretnél hotelt foglalni bárhová a világban, akkor klikkelj rá most a booking.com egyik banner hirdetésére a blogomon, s már on-line foglalhatsz is azonnal!

www.alomutazo.hu