A Panama-csatorna zsiliprendszerét csodáltam, amely egy évszázada segíti a hajózást

Colonban kötünk ki a hajónkkal a Karib-tengeren. Panama északi részén található ez a település. Columbus Kristófról, a nagy tengerjáróról kapta a nevét, ő felfedezte fel.

Iszonyatos szegénység van a városban, bármerre nézek, csak kosz és szemét látható. Sok utca szögesdrótos kapuval van bezárva, vagy éppen kinyitva, nem tudom kitalálni, hogy milyen szisztéma alapján. A szögesdrótok mindenesetre azt jelzik, hogy van mit félteni, s van mitől tartani.

Nem tagadom, én is félek. Mindenki azt tanácsolja, hogy a kikötőben rögtön szálljak autóba, s ne próbáljak meg sétálgatni a városban, mert nagyon veszélyes. Túl sok látnivaló nincs is itt, maximum a San Lorenzo erődítmény, vagy a szabadkereskedelmi zóna modern épületei, így nem okoz gondot betartanom az íratlan a szabályt, s a biztonságot előtérbe helyezni.

De hát miért is keveredtem ide? Hogy kerültem Panamába? A fő látványosság a Colontól egy óra autóútra levő Gatun-locks, vagyis a Panama-csatorna első zsilipje, ami a Karib-tenger felől érkező óriás hajókat fogadja, amelyek a Csendes-óceán felé tartanak. Erre voltam kíváncsi.

Megdöbbentő: annyi földet kellett kivájni, a sziklás talajú hegyből, amikor építették a csatornát, hogy abból 63 darab egyiptomi piramis méretű épületet lehetett volna formázni. A csatorna a létrehozásakor összesen 200 millió köbméter földet mozgattak meg, ez háromszor körbeérné a bolygónkat, ha ráhordanánk a felületére.

A Panama-csatorna  tehát mesterséges építmény, amely a Csendes- és az Atlanti-óceánt köti össze. Hossza 77 km. Az építés 1880. január 1-jén kezdődött. A Panama-csatorna a 1914-re készült el. Becslések szerint építése során 27 500 ember vesztette életét. A munkát járványok és földcsuszamlások nehezítették. Megépítése az emberiség történetének legnagyobb vállalkozásai közé tartozik. A csatornának köszönhetően a hajózási útvonalak jelentősen lerövidültek, a New York–San Francisco út például kevesebb, mint a felére (22 500 km → 9500 km) csökkent. Az elkészülése óta nem kell megkerülniük a hajósoknak a dél-amerikai földrészt, spórolva ezzel 25-27 nap hajózást a vad vizeken

A csatornaépítés során sok alapanyag tűnt el, s még több pénz. Az eredetileg tervezett 120 millió dollár helyett a számla már az első építési szakaszban 235 millió dollárra rúgott. 104 törvényhozót érintettek a korrupció szétfutó szálai a panamai parlamentben. Megszületett a „panamázás” fogalma, amivel azóta is a tisztességesnek látszó, de valójában nyerészkedő, korrupt, törvénysértő, ezért botrányos üzelmeket illetik.

Az építés során kiderült, hogy képtelenség a csatornát a világóceánok szintjére mélyíteni, ezért a terveket megváltoztatták. Felhagytak a csatorna további mélyítésével, az új tervek szerint az építés második, majd végső szakaszában a csatorna két végét zsilipekkel zárták le, sőt még a közepén is épült zsilip.

A Panama-csatorna megnyitása óta több mint egymillió hajó haladt már át rajta.  Az egy milliomodik hajó 2010-ben, szeptember 4-én kelt át, a konténerszállító Fortune Plumról volt szó.

Éjjel is működik a zsilip, a Gatun-locksnál és a Culebra Cutnál fluoreszkáló világítással segítik a hajósok navigációját. Az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán összeköttetése 3 zsiliprendszer segítségével zajlik: Gatun Locks, Pedro Miguel Locks, Miraflore.

26 méter a szintkülönbség a Karib-tenger és a Csendes-óceán között, ezt hidalja át a zsiliprendszer és a mesterséges Gatun-tó, amely a világon a legnagyobb ember által kialakított tó.

Évente 14 ezer hajó kel át a csatornán, annak ellenére, hogy méregdrága az átkelés, s a zsilipeken összességében 10 ezer ember dolgozik.  Karbantartás, fejlesztés, modernizáció, s üzemeltetés – ez a feladatuk.  

Ottjártamkor, mint mindig, óriási a tömeg a Gatun-locksnál. Sorra érkeznek a turista buszok, hogy az érdeklődők lássák, miként működik ez a csoda. Lelátók vannak, mint a sportpályákon, innen figyelheti a kíváncsiskodó a zsilipelést, s a hangosbeszélőn folyamatosan adják az információkat.

Én az első sorban kapok helyet, így jól látok mindent. Beérkezik a nagy konténerszállító az első medencének a bejáratához. Innen kiszívják a vizet egy oldalsó medencébe, majd kinyitják a zsilip kapuját, s a beáramló víz feltölti a medencét. A hajót nagy erejű motorvonatok húzzák, csak 5-5 centi van a medence fala és a hajó oldala között, ha bekapcsolná a kapitány a motorokat, alighanem szétvetné vele a betonépítményt. Amikor megtelik vízzel a medence, a következő zsilipnél leengedik a vizet, majd kinyitják az ajtót, és beúszhat a hajó a második medencébe, majd ugyanezzel a szisztémával jön a harmadik medence, ami már összeköttetésben van a Gatun-tóval.

A hajók útvonala: Gatun-locks, Gatun Lake, Culebra Cut, Pedro Miguel-locks, Miraflores-locks, és Bay of Panama.

Legalább egy óráig nézem az áthajózást, s csodálom az emberi tudást. Távozáskor kapok egy infografikával ellátott tájékoztatót, amely pontosan leírja a Panama-csatorna működését, nagyon szép kiállítású kiadvány, így ez emlék is számomra.

Ha tetszenek az írásaim, görgess lejjebb a mobilodon, s keresd meg a Facebook boksz és a „Feliratkozás hírlevélre” jelölések között a Tetszik + Megosztás + Követem gombokat és klikkelj rájuk, mert ezzel segítesz, hogy minél több emberhez eljussanak a cikkeim. Ha szeretnél még legalább 100 érdekes utazási riportot olvasni, akkor szörfölj az alomutazo.hu honlapomon, s a főmenüben böngészd végig a rovatokat. Ha szeretnél fél áron hozzájutni a népszerű utazási riportkönyveimhez, akkor menj a főmenüben a Könyv rovathoz, s on-line megrendelheted bármelyik riportkönyvemet 50% engedménnyel!

www.alomutazo.hu