Itt az új őrület Japánban: sárban úszó bár!
június 21, 2017
Agárversenyen szurkoltam Észak-Írországban, a Belfasthoz közeli a Drumbo Parkban
június 24, 2017

Óriásteknősökkel randiztam a Galápagoszon, s oroszlánfókákkal álltam sorba a piacon

A Galápagosz-szigeteken jártam 2016 telén, ahol a vulkánok állandó forrásban vannak. Ez a Föld leforróbb pontja. A félelmetes sárkányokhoz hasonlítható leguánoktól kezdve az óriás teknősökig a Galápagoszon 27 féle hüllő él, s ezek között járkáltam. No meg hatalmas oroszlánfókákkal úsztam az óceánban, sőt az egyik sziget halpiacán még sorban is álltam velük. Ők a lepattanó húscafatokra vártak néhány hatalmas pelikán társaságában, én meg az eladóra, hogy sorra kerüljek. A több mint 100 éves óriás teknősökre akár rá is ülhettem volna, de – bevallom –  nem mertem. Állítólag harapnak…

Képzelj el egy olyan világot, amelyben évtizedek óta teljesen izoláltan, ellenségek nélkül élnek az állatok, s emiatt nincs félelemérzetük, az emberektől sem tartanak, sőt kíváncsiak ránk, mint ahogy mi is kíváncsiak vagyunk rájuk. A Galápagosz-sziegetek éppen ilyenek, amelynek „lakossága” csak hüllőkből, emlősökből, madarakból és tengeri élőlényekből áll. Sok olyan egyed él itt, amely sehol máshol nem található meg a Földön.

Ha a Celebrity Xpedition mega jachttal hajózol a Csendes-óceán ezen térségében, akkor több szigetet is meglátogathatsz, s tapasztalatokat gyűjthetsz azok állatvilágáról. Én is ezzel a társasággal utaztam. Ez egy olyan kaland, ami nagy valószínűséggel egyszer adatik meg az ember életében. Szerintem én sem jutok el ide újra…

Akik a Galápagosz-szigeteken élnek ügyelnek arra, hogy megőrizzék a természeti kincseiket, de ennek ellenére nagyon törékeny ez a világ. Mindezt bizonyítja az a tény is, hogy az egykori kalózok szinte teljes mértékben élelmiszerként elfogyasztották a szigetek teknősállományát. Micsoda borzalom…

Szerencsére a Galápagosz 100 százalékát nemzeti parknak nyilvánították a közelmúltban, ami biztosítékot jelent arra, hogy a szigorú szabályokat betartva minimalizálni lehet az emberi beavatkozás bármely káros formáját. Különösen nagy erőfeszítések történnek manapság annak érdekében, hogy megőrizzék ennek az „ékszerdoboznak” a jellegzetességeit, s szinte élő laboratóriumként működjön a szigetvilág, hogy a jövő generációja is megismerhesse a jelenlegi állatfajokat, növényeket.

Még 1964-ben hozták létre a ma is remekül működő Charles Darwin központot, amely oktatást folytat, s igyekszik megmenteni a kihalófélben lévő állatcsoportokat. A centrum munkatársai például igen sikeresek a galápagoszi óriásteknősök megmentése tekintetében, a kipusztulás szélén lévő faj megmaradt, s sok ezer egyedet sikerült már visszaszoktatni a vadonba.

A Galápagosz-szigetekre beutazhatnak a turisták, de csak szigorú szabályok betartásával. Csak az emlékeket vihetik haza a vendégek, mást nem.

A Galápagosz-szigetek közül egy sem volt összeköttetésben a szárazfölddel a történelem során.19 nagyobb sziget és 42 kisebb található a térségben. Ez a világ leginkább vulkanikus területe, az elmúlt 100 évben 13 jelentős vulkánkitörést észleltek itt. A szigetek 3-4 millió évesek.

A szigetek 278 km-t ölelnek át keletről nyugati irányba a Csendes-óceánban. A szigetcsoport lassan mozog Dél-Amerika irányába.

A Galápagosz 1835-ben egy olyan látogatót kapott, aki megváltoztatta a róla alkotott addigi képet, Charles Darwinnak hívták az urat, akiről szó van. Ez az akkor 26 éves tudós a HMS Beagle hajóval érkezett azzal a céllal, hogy feltérképezi a környéket. Darwin összesen 5 hetet töltött a szigetvilágban, s tanulmányozta a galápagoszi flórát, faunát.

Egy helyi lakos arról világosította fel Darwint, hogy a galápagoszi teknősök az egyik sziget formájával egyező alakú páncélt növesztettek. Ezen elgondolkozott, s tanulmányozva más fajokat is arra a következtetésre jutott, hogy az élőlények alkalmazkodni tudnak a környezetükhöz a túlélés érdekében, s ennek megfelelően változnak. 1859-ben erről egy híres könyvet is irt, az Állatok eredete címmel.

Az első turistákat szállító hajó 1969-ben érkezett a Galápagosz-szigetekre, s ekkor kiderült a közvélemény számára, hogy Darwin korrekt volt, amikor megemlítette, hogy ez a szigetvilág a hüllők paradicsoma, amiből 17 féle csak itt található meg.

Alfred Hitchcock madarakról szóló filmje után a legtöbb ember tart ezektől az élőlényektől, de a Galápagoszon bárkinek megváltozhat a véleménye ez ügyben, mert olyan barátságos madarakkal lehet találkozni itt. Én is így voltam ezzel a témával. Sok költöző madár érkezik ide a környező dél-amerikai országokból. 19 féle tengeri madárfaj honos a térségben, amelyek közül 5 csak a Galápagoszon él. Ilyen a galápagoszi pingvin, a repülni képtelen kormorán, a láva sirály, a fecskefarkú sirály, s a galápagoszi albatrosz.

Az említett madarak ugyan a szárazföldön élnek, de pontosan ismerik a merülés és az úszás fogalmát. Szinte valamennyi fajt a szél sodort ide a szárazföldről, de vissza már nem tudtak repülni, s emiatt kénytelenek voltak a körülményekhez alkalmazkodni, hogy ne haljanak meg.

A Galápagoszon él néhány innen származó nőstény állat, amelyek nem túl szépek, s nem túl kedvesek. Ilyenek a denevérek és a patkányok. Természetesen az oroszlánfókák nem tartoznak ebbe a körbe, mint ahogy azok az állatok sem, amelyeket az emberek honosítottak meg. S hogy melyek ezek? Kecskék, kutyák, disznók, macskák. S hogy mennyire alkalmazkodtak már ezek az állatok is a helyi körülményekhez, azt legjobban az egyik kutyafaj bizonyítja, amelyik hozzászokott ahhoz, hogy sós tengervizet igyon, minden gond nélkül.

Ha lehetőséged nyílik búvárkodni a szigetvilágban, akkor megtapasztalhatod, hogy a víz alatt élet legalább annyira csodás és sokrétű, mint a szárazföldön lévő. Én is alámerültem, de csak pipával és szemüveggel, uszonyokkal, oxigénpalack nélkül.

Több mint 300 féle halat számlálhatunk meg a Csendes-óceán e területén, Sok a cápa is, amire figyelniük kell a búvároknak, bár még soha nem jelentettek cápatámadást a történelem során a Galápagoszról. Figyelni kell az óriás mantarája rajokra is, amelyek sokszor a partról is láthatók. Megfigyelhetők itt delfinek is, s a partokon ezrével sétálgatnak a vörös színű rákok.

Ha tetszenek az írásaim, görgess lejjebb a mobilodon, s keresd meg a Facebook boksz és a „Feliratkozás hírlevélre” jelölések között a Tetszik + Megosztás + Követem gombokat és klikkelj rájuk, mert ezzel segítesz, hogy minél több emberhez eljussanak a cikkeim. Ha szeretnél még legalább 100 érdekes utazási riportot olvasni, akkor szörfölj az alomutazo.hu honlapomon, s a főmenüben böngészd végig a rovatokat. Ha szeretnél fél áron hozzájutni a népszerű utazási riportkönyveimhez, akkor menj a főmenüben a Könyv rovathoz, s on-line megrendelheted bármelyik riportkönyvemet 50% engedménnyel!

www.alomutazo.hu

 

Ki vagyok én?

L. Kelemen Gábor világjáró újságíró vagyok. Hobbim az utazás, eddig 104 országban jártam, ezek közül sokban többször is. Gyakorlatilag mindenhol megfordultam már a Földön, ahol nincs háború, éhínség, betegségek, extra veszély, mert ezeket a helyeket kerülöm.

Like-olj, kövess és oszd meg!



Feliratkozás hírlevélre!

Booking.com
Booking.com

Vélemény, hozzászólás?

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás