A magyar „külföld” Zalakaroson: élet a MenDan Magic Spa & Wellness Hotel**** superior szállodában
június 12, 2017
Itt az új őrület Japánban: sárban úszó bár!
június 21, 2017

A kárpátaljai Munkácson jártam, s a Turul szobrot fotóztam

Találkoztam II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Petőfi Sándor, s Munkácsy Mihály emlékével a kárpátaljai Munkácson a Turul-szobor árnyékában!

Ukrajnában portyáztam, ezen belül is a magyar lakta Kárpátalján, s mi sem természetesebb, hogy elautóztam Munkácsra. Munkács Kárpátalja központi részén terül el az Északkeleti-Kárpátok aljában az alföld és a hegyvidék találkozásánál. 

Munkácsnak körülbelül 90 ezer lakosa van, ebből ma már csak 6-7 ezren magyarok. Gazdasági potenciálja, továbbá a lakosságszáma szerint a megye második legnagyobb városának számít Ungvár után. Beregszász ide 26 kilométer.

Sétáltam a belvárosban, megnéztem a színházat, betértem néhány üzletbe, de sajnos magyar szót nem nagyon hallottam, legfeljebb a megkopott orosz tudásomat tudtam hasznosítani. Ennek ellenére boldogság töltött el, hogy Munkácson lehetek, hiszen annyi emlék fűz minket, magyarokat ehhez a városhoz.

Új helyre, a Rákóczi-kastély előtti térre került Munkácsy Mihály festőművész mellszobra, amely a város központjában, egykori szülőházának a közelében állt.

A munkácsi önkormányzat 2014. áprilisi döntése értelmében Munkácsy mellszobrát, amelyet születése 150. évfordulóján, 1994-ben állítottak fel, 2016. november 8-án a központi Cirill és Metód térről a közelben lévő Rákóczi-kastély elé helyezték át, így itt róhattam le kegyeletemet a nagy magyar művész előtt.

A kárpátaljai város legismertebb nevezetessége természetesen a munkácsi vár, amely fontos szerepet játszott a magyar történelemben. Múltját, hadászati jelentőségét és nagyságát tekintve Kárpátalja egyik legjelentősebb, épségben fennmaradt vára, amely a város déli részén, a Latorca kanyarulatánál, a vidék fölé magasodó sziklabérc tetején áll.

Már messziről a szemembe ötlött a síkságból magányosan kimagasló hegyen álló vár. Ha nem ezen a helyen állna, akkor nehéz lenne megtalálni, mert az utakon semmi várral kapcsolatos jelzés nincs.

Csak messze tudok parkolni a vár bejáratától, így végig kell mennem azon a meredek útszakaszon, ahol egymást érik a málnabor árusok. Mindegyik csalódik, hogy nem a nedűjük érdekel, hanem maga a történelem, amelyért csak 40 hrivnyát kell fizetnem (négyszáz forintot ér), s máris az enyém lehet.

A vár nagy jelentőséggel bírt a Habsburg-ellenes mozgalmak korában. Zrínyi Ilona vezetése alatt, s fontos szerepet játszott II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában is. A fejedelem 1703június 16-án a Vereckei-hágón át érkezett Lengyelországból Magyarországra. Csapatai 1703június 24-én foglalták el Munkácsot, a várat birtokba venni azonban akkor még nem tudták, noha a Munkács környéki ruszinok végig kitartóan segítették. A vár ostroma 1703 novemberében kezdődött és 1704február 16-án a kuruc sereg győzelmével ért véget. Rákóczi azonnal beköltözött és innen irányította szabadságharcát, melynek ez igen fontos támaszpontja volt, stratégiai fekvéséből adódóan.

A kurucok szabadságharca vereséggel végződött. 1711június 22-én a vár védői letették a fegyvert. Az osztrákok kegyetlen bosszút álltak a felkelőkön, több tucat ruszin és magyar falut romboltak le a vár környékén, amely az ezt követő időkben fokozatosan elvesztette stratégiai jelentőségét.

Az első világháború után, amikor a trianoni békeszerződés értelmében Kárpátalját, lakosságának akarata ellenére Csehszlovákiához csatolták, a várat először a csehszlovák hadsereg (19191938), majd a visszacsatolás után pedig 1944-ig a magyar honvédség kaszárnyaként használta. 1945-től a szovjet néphadsereg laktanyája volt. 

 1971 és 1993 között a lvivi restauráló intézet tevékenykedett a várban. Ez a restaurációnak nevezett időszak több kárt okozott a várban, mint több évszázad ostroma.

A romossá vált várban az utóbbi időben valódi felújítási munkálatok folynak, melynek köszönhetően a vár napról napra szépül és a helyreállított termekben több kiállítás is várja a látogatókat.

A munkácsi várban sok látogatóval találkoztam, köztük magyarokkal is, akik elidőztek az emléktábla előtt, amely tudatja: 1805december 11-től 1806március 10-ig, 88 napon keresztül, Napóleon elől menekítve, a várban őrizet alatt volt elrejtve a magyar Szent Korona.

2008. szeptember 18-án felavatott Petőfi Sándor (1828-1849) mellszobor mellett is kis emléktábla áll. Rajta a következő felirat olvasható magyar nyelven: „A legnagyobb magyar költő 1847 júliusában  a munkácsi várban tett látogatást.”

Nemrégiben a turulmadár is „visszaszállt” Munkács várára. Az 1896-ban a hét millenniumi emlékmű egyikeként felállított munkácsi turulszobrot a csehszlovák hatóságok 1924 decemberében bontatták le. Az emlékmű több mint két évtizedig a vár udvarán hevert. A Vörös Hadsereg a város elfoglalása után 1945-ben a bronzszobrot beolvasztatta.

Nyolcvannégy évi távollét után virít újra a munkácsi vár bástyáján a millenniumi turulszobor. A kárpátaljai városban helikopterrel emelték a helyére az egytonnás bronzalkotást. Az 1945-ben elpusztított szobor másolatát Belény Mihály szobrász készítette el. A visszaállítási projektet teljes egészében a Munkácsy-gyűjteményéről híres Pákh Imre nagyvállalkozó finanszírozta. A szobrot Kijevben öntötték újra – a fennmaradt tervek és fotók alapján. Az egytonnás turulszobor 2,5 méter magas, a szárnyak fesztávolsága 6 méter, a turul által tartott kard súlya egymagában 70 kilogramm.

„Ezzel édesapám, Pákh Sándor álma valóra vált”- jelentette ki a New Yorkban tartózkodó Pákh Imre műgyűjtő.

Nem könnyű lefotózni a Turul madarat, de találtam azért egy pozitúrát, amelyből olyan fényképet csináltam, mintha tényleg a fellegekben repülne a  bronzmadár.

Kiemelkedően fontos esemény volt a várban a 2007-ben megrendezett Munkácsy kiállítás, amelyen a festő legtöbb művét bemutatták.

Visszatérve a várból a belvárosba, ettem egy finom fagyit, ittam egy kávét, s örömömre egy idősebb hölgy szolgált ki, aki tudott magyarul, s így elbeszélgethettem vele. Elmondta, nehéz az élet a Kárpátalján, napi 12 órákat is dolgozik, s a szerény keresetét minden hónapban átváltja amerikai dollárra, mert az a pár százalék is számít, amennyit romlik a helyi ukrán pénz, a hrivnya értéke a fizetés átvétele és a pénz konkrét elköltése között.

Összeszorult a szívem. S csak arra gondoltam: jó lenne minden kárpátaljai magyaron valahogy segíteni, könnyebb, boldogabb életet teremteni számukra…

Ha tetszenek az írásaim, görgess lejjebb a mobilodon, s keresd meg a Facebook boksz és a „Feliratkozás hírlevélre” jelölések között a Tetszik + Megosztás + Követem gombokat és klikkelj rájuk, mert ezzel segítesz, hogy minél több emberhez eljussanak a cikkeim. Ha szeretnél még legalább 100 érdekes utazási riportot olvasni, akkor szörfölj az alomutazo.hu honlapomon, s a főmenüben böngészd végig a rovatokat. Ha szeretnél fél áron hozzájutni a népszerű utazási riportkönyveimhez, akkor menj a főmenüben a Könyv rovathoz, s on-line megrendelheted bármelyik riportkönyvemet 50% engedménnyel!

www.alomutazo.hu

 

Ki vagyok én?

L. Kelemen Gábor világjáró újságíró vagyok. Hobbim az utazás, eddig 104 országban jártam, ezek közül sokban többször is. Gyakorlatilag mindenhol megfordultam már a Földön, ahol nincs háború, éhínség, betegségek, extra veszély, mert ezeket a helyeket kerülöm.

Like-olj, kövess és oszd meg!



Feliratkozás hírlevélre!

Booking.com
Booking.com

Vélemény, hozzászólás?

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás