Peking ősi és modern kultúrája

Micsoda ellentmondás. Pekingben azt hirdetik a politikusok a közel 12 millió lakosnak, hogy a szocializmus az egyetlen út Kína számára, miközben a város nyugati mintára fejlődik, s lépten-nyomon a kapitalista üzleti világ, s szellem  jelei mutatkoznak. Szinte naponta szólítja fel a pártfőtitkár az ország csaknem l,4 milliárd lakosát, hogy Mao Ce-tung gondolatait kövessék, ugyanakkor a legmodernebb elképzelések valósulnak meg szerte mindenhol, de legfőképpen Pekingben. Az ősi kultúra keveredik a legújabb korival, amely azt sem zárja ki, hogy a Tiltott Városba szóló belépőjegyen multi cégek reklámozzák termékeiket…

Peking fantasztikus város, Budapestről van direkt repülőjárat, aki teheti, egyszer keresse fel!

Azt vártam, hogy Pekingben találkozom a múlttal, s visszamegyek a történelemben pár évszázadot. De ez nem így van. Inkább az volt a benyomásom, hogy egy fantasztikusan modern városba érkeztem, talán Amerikában jártam valahol, de semmiképpen sem Ázsiában, s azon belül az elmaradottnak hitt Kínában. A hírek kevéssé jutnak el Európába, még mindig úgy gondoljuk, hogy Pekingben csak biciklivel közlekednek, holott ennek az ellenkezője az igaz. Széles sugárutakon hömpölyög a japán autócsodák sora, s felhőkarcolók mellett haladsz el, fényűző üzleteket látsz, széles áruválasztékkal. Az utcán jól öltözött emberek járnak, s egyáltalán nem hordanak egyenruhát.

Hol van a régi Peking? A kommunista Kína fővárosa? Csak akkor eszmélek rá Peking ősi kultúrájára, régi arcára, amikor a nagy nevezetességeket keresem fel. Például a Tienanmen-teret, ahol Mao 1949-ben kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot. Ahol a vezér mauzóleuma látható, a legnagyobb síremlék, Lenin elvtárs moszkvai mauzóleuma csak szerény építmény ehhez képest. Egymilliónyi ember biztos, hogy elfér ezen a téren, s hogy mibe kerülhetett a felújítása a burkolatnak, azt megbecsülni sem nagyon lehet. A hatalmas felületet ugyanis rózsaszín gránitból rakták ki, kerül, amibe kerül alapon. Színpompás, az biztos, mint ahogy az esti hang és fényjáték is a téren.

A múltbéli barangolás során hamar eljutok innen a Tiltott Városba, amely 800 épületből és 9000 szobából álló palotakomplexum. Érdekes elgondolni, hogy a Ming és a Qing dinasztia császárai, hogyan töltötték napjaikat itt, aki akar még régi császári ruhákat is ölthet, s fotóztathatja magát. Én ezt kihagytam. A Tiltott Város legnagyobb épülete a fő attrakció, a Legfelsőbb összhang csarnoka, amely 28 méter magas, itt tartották mindig a legnagyobb ünnepeket, s fogadták a díszvendégeket.

Az uralkodók gyakran töltötték az időt a városon kívül a Nyári Palotában, amely 12 kilométerre, észak-nyugatra fekszik Peking központjától. Központi látványossága a mesterséges Kunming-tó, az Összecsengő Érdekek kertje és a Hosszú folyosó a mintegy tízezer festményével. Ehhez a Nyári Palotához legfeljebb a Beihai Park hasonlítható, 710 ezer négyzetméteréből 390 ezer víz. A park közepén vízzel körülvéve található a Qionghua-sziget, ez abból a földből áll, amit kiástak a tó létesítésekor.

Ha a parkokat kedveled, azoknak el kell menned az Ég templomához is. Én sem hagytam ki. Ez is fantasztikus természeti környezetben áll.  A császár tavasszal mindig felkereste a templomot, a jó aratásért és termésért imádkozott.

Az Ég temploma csodás építészeti alkotás, de nem érhet fel a világ első számú remekművéhez, a Kínai Nagyfalhoz. Több mint 6000 kilométer hosszú, 11 tartományt érint. Időszámításunk előtt 700-ban kezdték építeni, s ma is úgy áll, mint a cövek. Annak ellenére, hogy Pekingtől másfél órás autóútra van, nem szabad kihagynod ezt a kirándulást. Érdekesség, hogy nem védőfalként működött a Nagy Fal, hanem országútként.

Ha Pekingből érkezel Badalingnál csatlakozz a falhoz, itt található a Nagy Fal múzeum, sok szuvenír üzlet is nyílt. Ne felejts el venni egy trikót ezzel a felirattal: Megmásztam a Nagy Falat. nekem is van. Én is megmásztam. Nagy élmény volt.