Hajós, a pincefalu

Hajós Magyarország déli részén, Kalocsától 20 km-re fekszik, mely az év bármely szakában kellemes kikapcsolódást nyújt az ide látogatóknak. Lakói 85%-ban svábok. A török uralom után Kalocsa érseke Gróf Csáki Imre Németországból több turnusban telepített ide családokat. Az ideérkezők kihasználták az „új haza” adta lehetőségeket.

A falutól kb. 3 km-re, a Duna menti löszhátra szőlőt telepítettek, az alatta húzódó löszpartba borospincéket vájtak. A pincék átlagosan 20-70 méter hosszúak, a hőmérsékletük évszaktól függetlenül 10-14 Celsius-fok, ezért kiváló borok érlelődnek bennük. Az Európában egyedülálló pincefalu 24 utcából és 1200 pincéből áll. Hangulatos utcáiban sétálva lehetőség van pincelátogatásra és a pincében érlelődő borok kóstolására.

Ha még nem hallottál a több évszázados múltra visszatekintő, történelmi szőlő-és bortermeléséről nevezetes település lakóinak hagyományos falusi vendégszeretetéről, ha szeretnél többet megtudni az itt élő emberek szokásairól, hagyományairól, a borkultúráról, ha úgy érzed, megállnád a helyed szüreteléskor, vagy préseléskor, ha szívesen részt vennél egy igazi szüreti mulatságon, vagy egyszerűen csak szeretnél kikapcsolódni és eltölteni néhány napot ebben a fantasztikus hangulatú, a világon egyedülálló pincefaluban, akkor nincs más hátra, meg kell tervezned egy látogatást.

A település neve már a török hódoltság előtti időkből ismert. A régi hagyományok szerint a legelső lakók hajóval érkeztek. Azonban annyira magával ragadta őket az alföldi táj szépsége, a sík vidék, hogy nem is eveztek tovább, hanem lehorgonyoztak. Kipakolták szerény javaikat, és letelepedtek, hogy békés otthont teremthessenek maguknak. Ám közbeszólt a történelem, hazánkat megszállta a török sereg. Ahol megjelentek, mindenütt kárt okoztak, félelemben tartották az egész lakosságot. Az egykori letelepedőknek fedelet és egyben biztonságot nyújtó Hajós is a céltalan pusztítások, rombolások áldozatává vált.

A törökök kiűzése után, a kalocsai érsek dolgos sváb családokat telepített be az elnéptelenedett faluba. Egy 1700-as évek elejéről származó okirat szerint az első években jelentős adókedvezménnyel ösztönözte az új lakókat a szőlőtermesztésre. A gondos munkának és a szorgalmas kezeknek köszönhetően alakult ki a kis község messze földön ismert szőlő- és borkultúrája, melynek napjainkban is nagy hagyománya van, melyet évszázadok óta nemzedékről-nemzedékre, apáról-fiúra örökítenek. A hosszú éveken át tartó kitartás végül meghozta gyümölcsét!

Ha már Hajóson vagy, semmiképp sem szabad kihagynod a gazdák pincéiben érlelődő, finomabbnál-finomabb borokat! De még mielőtt végigkóstolnád a csábító nedűket, nézz körül alaposan a faluban, hiszen sosem tudhatod előre, milyen nem várt hatással lesz rád a borozgatás!

A Köztársaság téren csodálatos barokk épület áll, a Szent Imre római katolikus templom, melyet még 1728-ban, egy romos klastrom helyén, az érsek segítségével építettek meg a helybéliek. Az 1794-ben kegyhellyé nyilvánított templomban láthatod a ,,csodatevő” Madonnát, melyet az első idetelepült családok hoztak magukkal. A templom mellett épült fel gróf Patasich Gábor kalocsai érsek barokk stílusú vadászkastélya, melynek közelében egykor vadaspark volt. A krónikák szerint Mária Terézia fogadására építették a kastélyt, de királynénk mégsem látogatott el Hajósra. Kárpótlásul a plébánián csodálhatjuk meg Mária Terézia és férje, valamint VI. Károly és felesége portréit. A kastély 1907-től árvaházként, napjainkig gyermekotthonként működött.

Fontos látványosság a faluban a Hajósi Érseki Kadtély, amely Bács Kiskun megye legrégebbi műemléke, a Dél-alföldi régió második legrégebbi kastélya, amely építészettörténeti, művészettörténeti és kultúrtörténeti adottságait tekintve is a legjelentősebb épület az Alföldön.  A barokk stílusú kastélyt gróf Patasich Gábor kalocsai érsek építtette 1739-ben vadászkastély céljára.  Az épületben 1907–től Haynald Lajos érsek által alapított gyermekotthon működött az 1990-es évekig.

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, mint tulajdonos úgy döntött, hogy felújítja a kastélyt.

A rekonstrukció következtében megújult az 1.000 m2-es kétszintes épület, kívülről visszakapta eredeti 1767-beli tört fehér színét, kialakításra került 3.670 m2-n páratlan szépségű barokk kert, sétányokkal és szökőkutakkal díszítve.

A kastély – 80 fős, kulturális rendezvények tartására is alkalmas – dísztermébe, melynek oldalfalait az eredeti műmárványozás borítja, a hatalmas falmezőkbe került vissza az a 4 nagyméretű olajfestmény, mely eredetileg is e térben volt kiállítva, Mária Terézia, III. Károly, Erzsébet Krisztina és Lotharingiai Károly monumentális képmása. Az emeleti restaurált terekben, a főúri életformát bemutató reprezentatív szalonok, háló- és dolgozószoba, ebédlő került kialakításra, melyekben halk barokk zene kíséretében barangolhatunk a múltba.

Bemutatásra kerül a 19. századi vadászat, a híres hajósi búcsú és persze az alföldi borászati kultúra is. A bor Hajóson megkerülhetetlen, 1200 borospince sorakozik a közeli domboldalban, az Európa hírű hajósi pincefaluban.  Az akadálymentesített kastély kávézóval, ajándékbolttal, családbarát szolgáltatásokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várja a látogatókat hétfő kivételével naponta 10.00-17.00 óráig.

A település őrzi a sváb népi hagyományokat. Ünnepi alkalmakkor egy egész falu csodálja meg a helyi néptánc együttes ügyes lábú néptáncosainak műsorát, egy emberként hallgatják végig fúvós együttesük előadásait. A kisgyermekek népi gyermekjátékok révén ismerkednek meg a sváb kultúra hagyományaival.

A falutól 2 kilométerre található Hajós legismertebb, és egyben leglátogatottabb része, a löszhátra épített pincefalu. A szorosan egymás mellett sorakozó, mintegy 1200 fehérre meszelt présház a népi építészet remeke. Az egymáshoz bújó jellegzetes épületek Európa legnagyobb összefüggő pincefaluját alkotják! A löszfalba 20-50 méter hosszú pincealagutakat vájtak, melyek télen-nyáron kedvező, közel azonos hőmérsékletet biztosítanak az itt tárolt Hajósi borok számára. Ezek a mesterségesen létrehozott „pincelyukak” többnyire boltívesek, téglával kirakottak. A löszfalba vájt „pincelyukak” fölé présházakat építettek, melyek azon kívül, hogy itt dolgozzák fel a szőlőt, üde színfoltjai a falunak, és kellemes kikapcsolódást nyújtanak a vendégeknek.

A helybéliektől azt is megtudhatod, hogy a régi szép időkben csak a férfiak mehettek ki a pincékhez, nőket csak akkor fogadtak, ha szüretelni, vagy éppen takarítani kellett! A férfiak, hogy sűrűbben látogathassák a pincéket kitalálták, hogy a krumplit bizony a kellemesen hűvös pincében kell tárolni, különben nem lesz meg a jellegzetes zamata! Ez persze csak jó ürügy volt a borozgatáshoz…

Ma már a nők szabadon járhatnak-kelhetnek a pincék között, bár még így sem látni őket olyan sűrűn. A pincék között sétáló vendég gyakran láthat borkóstolásra nyitva álló kapukat, víg kedélyű, barátságos házigazdákat, valamint bográcsban rotyogó, ínycsiklandó étkeket, amiket a hajósiakkal való előzetes egyeztetés alapján bárki megrendelhet magának.

A hajósi pincesor nemcsak látványosságával, hanem kiváló minőségű boraival is ezrével vonzza a magyar és külföldi vendégeket.